Strony

2017. október 29., vasárnap

Prológus.





" Önnek egy új olvasatlan üzenete érkezet! "




Az emberek olyanok, mint a növények. Különbözőek, és mindig az számít jónak, ami éppen megfelel az elvárásaidnak. Színek, illatok, formák, cselekedetek, ezek határoznak meg mindent. Ha a kaktusz egyszer megszúr, óvatosabbak leszünk vele, ha a rózsának jó illata volt, akkor a másiknak is biztos hasonló lesz az aromája. Már a meglévő tapasztalataink alapján lépünk előre. Viszont ez nem mindig minősül jó döntésnek, olykor kikell lépnünk a komfort zónánkból és olyan tevékenységbe kell belevetnünk magunkat, amit alaposabban átgondolva, kikerülnénk. Én eddig semmiképpen sem csináltam olyat, amivel kilépnék a megszokott környezettemből. Ez okozta az életem rohamos össze omlását, előttem állt a boldogság, és várt rám két karját kitárva. Tudtam, hogy előre kell lépnem, de én mégis hátráltam. 
A fő ok egy "fiú" volt, hisz mi más zavarhatna  kellőképpen össze egy női elmét.
Régen  egy kaktusz életét éltem, utána rózsa voltam, most... 
Ha kíváncsi vagy, hogy milyen módon vehet  az ember élete 180 fokos fordulatot egyetlen személy miatt, akkor szívesen elmesélem neked ezt a történetet. Remélem, a boldog perceimen velem együtt fogsz örülni, a szomorú pillanataimon búslakodni, a döntéseimben pedig értelmet keresni. 

Egy szavadba kerül, és már el is kezdem a mesélést. 









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése